Sziasztok! Pár napja írtam, hogy mi a helyzet, és most elkészült az új oldal.. suprise! Egy újabb meglepi. Nem tudom egy helyben maradni, sajnálom.. remélem, azért erre is feljöttök majd páran, drága kedves látogatóim, mert ez nem olyan blogos blog lesz, hanem inkább olyan... nektek :D Tehát nem egyedül magamnak csinálom, nektek. Azaz nekünk.. na hagyjuk, csak egy pillantást és véleményt kérek. Ja, és az, hogy Arielle névvel megyek tovább. Megyek is. Sziasztok <3

NINELIVES

Az van, hogy most elgondolkoztam újra ezen a dolgon, hogy iskola és oldal együtt. 
Na, és arra jutottam, hogy akármilyene egyszerűnek tartja valaki ezt összeegyeztetni, én úgy érzem, hogy nekem nem menne. És rám lehet fogni, hogy nem szeretem eléggé a lapot - jesszus, hát nem, és akkor mi van? Ez csak egy hobbi. Mint ha pár hónapig abbahagynám a rajzolást vagy a futást vagy mittomén, mert nincs rá időm. De azért ehhez kell egy kis önismeret is... tudom, milyen mániákus vagyok, és hogy... hogy függő is voltam. Nem tudom, most is az vagyok-e, de félek, hogy 'visszaesek', vagy mi. Mert tudom magamról, hogy ha egyszer lekerülök a gép elé, nagyon nehezen lehet elvakarni mellőle. Mindig veszekedés van belőle, ordítozok a szüleimmel, az édesanyámmal, ami után borzasztóan érzem magam, rámtör a lelkiismeret. Van, hogy annyira feldühödök, hogy nekivágok valamit a falnak, lehet az párna, toll vagy egy fogas. Juj. És amikor csattan, mikor hallom a hangját, azt hiszem, jobb, de nem. Amikor meg eltörik a toll vagy a fogas, sírhatnékom is támad. Tisztára mintha rohamaim lennének, és egy ideig nem tudtam, miért van ez, vagy inkább nem akartam észrevenni, de ez is csak a gép. 
 Ha hazajövök a suliból, első dolgom a géphez vezet. Ha nem is, akkor majd a második dolgom. Feljövök, megnézem a leveleim, lehet hogy találok valami polyvore vagy egyéb értesítőt. Felmegyek az oldalaimra, válaszolok a chatben, keresek valami cikktémát, vagy csak nézegetem weheartiten a képeimet, lájkolgatom és rendezgetem őket. Felmegyek facebookra, eszembe jut valami, megnézem mi történt a GP histórián, aztán különböző blogokra akadok, olvasgatok, stb. Lehet hogy elkezdek egy szettet polyvoreon, vagy feltévedek deviantarta és elkezdek valamit ps-ben. Aztán nekikezdek keresni hozzávalókat a perilen vagy a google-ben, esetleg felmegyek a colourloversre inspirálódni, vagy keresek külföldi galériákat. Közben már minimum két óra eltelt, és akkor rájövök, hogy tanulni kéne, de újra és újra visszatévedek a géphez. Még ha nem is kell tanulnom, akkor is szar egész nap egy helyben ülni. Vagy egész délután, na, értitek. Tehát én ezt nem akarom. 
 Most azon gondolkozom, hogyan szervezzem át az oldalt. Mindenképp akarok valami helyet beszámolóknak, fotóknak, és azt is tudom, hogy ez nem a gportálon lesz... tehát szeretnék wordpressre költözni, de nem értek hozzá, azaz a témákhoz. Ezzel kapcsolatban már elkezdtem kérdezősködni.. ha meg van az új oldal, ezt és egy másik oldalamat is ezzel párhuzamosan (ahol más néven írok, és tudom hogy nagy kicseszés veletek, de tiszta szar így párhuzamos "életet" élni magammal, tehát áá)  szünetre teszem, lejelszavazom vagy egyszerűen törlöm, vagy nem tom... aztán azt a wordpress alapú bigyót fogom használni mindenre, ami eszembe jut. Igen, ez lesz. Akár napi két látogatóval, engem nem zavar. :) Akkor jelentkezek, mikor akarok, akár hetente egyszer. 
 Most ezt olyan jó volt leírni, megkönnyebbülés. De rossz is lesz itthagyni ezt a lapot. Mindegy. Majd kiírom a címet, ha alakul valami. Addig valaki esetleg nem tud segíteni a wordpressben? Azt hallottam, jobb, mint a cutenews.. hm. :D

És bocsi, hogy mindig változtatok, költözök és témát váltok, meg címet és nevet, de ez van. Ennyit tudok mondani. :D

Tegnap sikerült az alváskontroll (agykontrollos dolog, nem érthetitek!:D), és elaludtam 82-nél. Legalábbis többre nem emlékszem. Aztán most keltem nemrég, és matekoznom kéne. Kéne.

Szerintem semmi értelme annak, amit címnek írtam, mindenesetre ezzel azt akartam mondani, hogy igazából semmi érdekes nem történik velem, amiért akárkinek olvasnia kéne a blogomat. Ez így kissé lelohasztja a nagy kedvemet hozzá. 
 Mármint, minden második blogon, amire felmegyek, érdekes sztorikat találok, az ember saját magáról, szerelméről, fiúkról, barátnőkről, családi ügyekről, estébé estébé, én meg egy semmi vagyok. Ami mondjuk egy oldalról nézve jó is, hiszen nem történik velem semmi rossz, amit itt a blogon kéne elszenvednem, de azért a teljesen eseménytelen élet sem egy nagy öröm. A másik meg.. ha mégis történne valami, akkor se merném azt megosztani veletek a blogon. Mi van, ha egy osztálytárs rátalál? Én belehalalok, ha valaki megtudja a blogom címét. Mondjuk ötletem nincs, hogyan tudnának lenyomozni, hiszen már címet is változtattam egyszer, de... de milyen paranoiás vagyok! Brg. (Ez valami úgy hangutánzó szó, képzeljétek el, amint az mondom: Brg!) 
 A fenti kép amúgy annyira áá. Úgy lemerülnék most egy hűvös augusztusi délutánon estén a vízbe, de sajnos már leeresztettük a medencét. Tó meg nincs a közelben, azaz van, de hát az.. az magánterület, nem mintha gondot jelentene bemenni egy fakapun, ami nincs is lezárva, csak a tetejébe van vésve, hogy 'magánterület'. De az a tó nem szimpi, és mindig olyan furcsa hangok hallatszanak a nádból. 
 Most a Farkasszemet olvasom, és felelevenedett bennem, hogy indián szeretnék lenni. Amúgy az voltam előző életemben, ha ezt eddig nem említettem volna. A Farkasszemben Agnes egy csodálatos hegyi tóban úszik. Meztelenül. Még jégtáblák úsznak rajta, tehát nagyon hideg, de Agnes egy idő után megszokja, és csak akkor megy ki belőle, mikor már elgénberednek a végtagjai. Na, én is ezt szeretném csinálni, de elsősorban indián lenni.
 Egyébként elárulok egy titkot. A készülő oldalam Kristen Stewarttal fog foglalkozni. Szeptember elsején fogom megnyitni. Még egy titok. És nem jósolok neki sok időt. Ó, egy harmadik titok. 
Igen, Courtney és Nikrécia,  mostmár nem várjátok annyira, miii? :D Na jó, elég a fecsegésből (bár abból sosem elég), megyek, pá, üdv. 

Igen, már megint új dologba fogtam. Mégpedig egy fanoldalba. Már nagyon szükségem volt rá, mert elterjedtek a blogok, és elegem van már mindenkiből :-) 
És most eldöntöttem, hogy nem más munkáját fogom átírni.
Tudjátok, más php alapját átírni, aztán dicsekedni az 'oldalammal'. Elég sokat tanultam az évek alatt, és bár teljesen egyedül nem megy, de mégis sokkal inkább magaménak érzem a készülő oldalamat... Minden kódot külön kikerestem, google-ban, persze Nikkii oldala rengeteget segített, és Viviennél is találtam egy jó linkeffeketet. Criticswebes Danii php alapját áttanulmányozva, egyes részeket áthelyezve nagy nehezen sikerült megcsinálnom az oldalt. Teljesen át kellett szerveznem a dolgokat, az index és a header.php egy fájlba került valahogy, külön kellett szednem, most meg egy lenyíló-dobozás kóddal szenvedek, mert egyik kód sem szeretne tökéletesen működni.
A design és az elrendezés is teljesen más, mint ami nekem valaha is volt. 
Büszke vagyok magamra. 

:3

Bocsi a mostanában posztolt semmilyen bejegyzéseimért, de ehhez van kedvem. Punktum. (Ezt a szót sosem használtam. Egyébként, mennyire tetszik nektek a dal, ami ki van rakva oldalra? :D Mostani kedvencem.